Bioaugmentáció és biostimuláció biohalomban

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveBioaugmentáció és biostimuláció biohalomban
Technológia angol neve
Bioaugmentation and biostimulation in biopiles
Kifejlesztés országa
Lengyelország
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Fejlesztés befejezése
2000
Szabadalom száma
PL 180141B1
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Kőolajszármazékok (TPH)
  • TPH (összes)
Egyéb szennyezőanyag
dízelolaj, motorolaj, repülőgép üzemanyag
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
szennyezőanyag koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
mg / kg talaj
Maximális kezdeti érték
5336
Maximális végérték
1742
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Kőolajszármazékok (TPH)
  • TPH < C20
Egyéb szennyezőanyag
C10-C22 frakció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
mg / kg talaj
Maximális kezdeti érték
4261
Maximális végérték
704
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Halogénezett alifás szerves vegyületek
  • széntetraklorid = tetraklórmetán
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
mg / kg talaj
Maximális kezdeti érték
5586
Maximális végérték
1810
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Benzol és alkilbenzolok (BTEX)
  • BTEX (összes)
Egyéb szennyezőanyag
benzol, toluol, xilol
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
mg / kg talaj
Maximális kezdeti érték
22.7
Jellemző végérték
0
Maximális végérték
0
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Kombinált
Technológia alapja
Kémiai
Fizikai-kémiai
Biológiai
A technológia általános ismertetése

Gázolajjal és repülőgép üzemagyaggal szennyezett talajok ex situ bioremediációja őshonos baktériumtörzsek injektálásával.
A szennyezett talajszelvényt eliminálják és úgynevezett biohalmot (biopiles) képeznek belőle. A halomban levegőztetéssel, szigeteléssel és vízelvezetéssel megfelelő mikroklímát alakítanak ki a szelvényben élő és a szennyezett területre jellemző bennszülött mikroorganizmusok számára. A kőolajtermékek összetevői szolgálnak a mikrobiális légzés tápanyagául.
Az eljárás eredményei 65 napos távlatban, többszöri injektálással a következők:
- TPH (Total Petroleum Hydrocarbon) tartalma a halomnak 80%-kal csökkent
- szén-tetraklorid tartalma 79%-kal csökkent

Beinjektált mikroorganizmus fajok:
- Pseudomonas mendocina
- Acinetobacter lwoffii
- Pseudomonas alcaligenes
- Micrococcus sp.

A hőmérséklet-tartomány: 15-30°C

A technológia újdonsága

A technológia a bioaugmentációt ötvözi a biostimulációval. A mikorbiális aktivitást őshonos mikróbák befecskendezésével növelik. A megfelelő mikroklímát és a mikroorganizmusok egy helyben tartását úgynevezett biohalmok képzésével oldják meg, ahol a szennyezett földterületet a következő módon rétegezik(alulról felfelé):
1. geomembrán
2. altalaj
3. vízelbezető cső (PVC)
4. kavics réteg (0,3 - 0,4 m)
5. kompresszált levegőztetés (270 m3/h áramlási sebességgel)
6. geotextil
7. georács
8. szennyezett talaj
9. szigetelő fólia

A körülményeket (hőmérséklet, pH, víz és levegő ellátás) a fajok szaporodási optimumán állapítják meg így lerövidítve a biológiai tisztítási folyamatot.

Remediációs technológia fajtája
  • biológiai
  • biológiai hozzáférhetőség növelésével intenzifikált remediáció
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából
Mobilizáció
Remediációs technológia a kivitelezés szerint
ex situ on site
Technológiai paraméterek
Mozgatott talajmennyiség
Anyagfogyasztás
Biológiai aktivitás
Szennyezőanyag mennyisége
Szennyezőanyagból keletkezett főtermék
Hőmérséklet
pH
Környezetmonitoring helye
Telítetlen (teljes) talaj
Beruházási költség
500.000 - 1.000.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség
nincs rá becslés
Fajlagos energia költség
20 000 - 50 000 HUF
Fajlagos anyagköltség
20 000 - 50 000 HUF
Fajlagos munkaerőköltség
20 000 - 50 000 HUF
Fajlagos összköltség
50 000 - 100 000 HUF
Költségszámítással kapcsolatos megjegyzések

A technológia egyszerűsége és gyorsasága miatt kifejezetten kölcséghatékony eljárásnak tekinthető. Mivel ex situ on site megoldással dolgoznak, a hosszabb távú szállítással, tárolással és ezek költségeivel nem kell számolni.

Jelentősebb költségekként a szénhidrogén mennyiségének meghatározása és a talaj kitermelése szolgál.

Költség
4-kicsi
Időigény
3-közepes
Helyigény
3-közepes
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
igen
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
2-gyenge
Erősségek

- költség hatékony
- ex situ on site eljárás
- környezetidegen anyag injektálás nincs
- csak bennszülött mikroorganizmusokkal dolgoznak
- a hatásfok 80% és felette
- az egyik legelterjedtebb szennyezéstípusra ad jó megoldást

Gyengeségek

- a szénhidrogének lebontását a mikroorganizmusok szaporodásával figyelik (cfu/g = kolónia-képző egység), így nem megfelelő üzemi paraméterek beállítása esetén (pl. szénhidrogéneknél kedvezőbb tápanyag betplálása) fals eredményeket is kaphatnak a szennyezőanyag mennyiségét tekintve.

Lehetőségek

- magasabb BTEX koncentrációjú szennyezett talajok esetén is vizsgálatokat végezni a technológiai tartomány szélesítése végett

Veszélyek

- nincs veszélyfaktor

A terület neve
nincs adat
Alkalmazás helye, ország
Lengyekország
Alkalmazás helye, város
nincs adat
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Hosszúság (m)
33.0
Szélesség (m)
12.0
Mélység (m)
0.5
A szennyezettség eredete
nincs adat
Összefoglaló az alkalmazásról

Összességében az eljárás remek megoldása a kisebb kiterjedésű üzemanyag szennyezések költséghatékony és gyors környezeti kockázatcsökkentésének.

A módszer során emisszió vagy melléktermék nem keletkezik. A terméket a szennyezőanyagok lebontásával párhuzamosan növekvő mikróbaszám jelenti.

Az energiaigény a levegőztetésben mutatkozik meg, illetve a kitermelésben.A rendszer magára hagyva működik, 25-65 napos intervallumban, többszöri befecskendezéssel.

A talajtípus: homokos, agyagos, hordaléktalaj volt. Három különböző üzemanyag szennyezés kezelésére, különböző mikroorganizmusokat alkalmaztak:
1. dízel és motorolajhoz: Pseudomonas mendocina, Pseudomonas putida
2. csak dízelhez: Pseudomonas mendocina, Acinetobacter lwoffii
3. repülőgép üzemanyaghoz: Pseudomonas alcaligenes, Sphingomonas paucimobilis, Alcaligenes xylooxidans

A különböző szennyezéseknél különbözően alakult a hatékonyság is:
1. 25 nap alatt a TPH koncentráció 82%-kal, a TES (Szén-tetraklorid) 85%-kal a C10-C22 frakció 95,5%-kal csökkent (BTEX koncentráció nem volt mérhető).
2. 65 nap alatt a TPH koncentráció 80%-kal, a TES 78%-kal, a C10-C22 frakció és a BTEX koncentráció is 100%-kal csökkent.
3. 22 nap alatt a TPH koncentrációja 98%-kal, a TES 95%-kal, a C10-C22 frakció és a BTEX koncentráció is 100%-kal csökkent.

Publikációk

Bioremediation of soil polluted with fuels by sequential multiple injection of native microorganisms: Field-scale processes in PolandEcological Engineering, Volume 37, Issue 11, November 2011, Pages 1895-1900Maria £ebkowska, Ewa Zborowska, Ewa Karwowska, Ewa Mia¶kiewicz-Pêska, Adam Muszyñski, Agnieszka Tabernacka, Jeremi Naumczyk, Maciej Jêczalik

Referenciák

[1]£ebkowska, M., Kan´ ska, Z., 2000. Microbiological remediation of soils contaminated with petroleum derivatives. Polish Patent no. PL 180141B1.

[2]Boopathy, R., 2000. Factors limiting bioremediation technologies. Bioresour. Technol. 74, 63–67.

[3]Alisi, C., Musella, R., Tasso, F., Ubaldi, C., Manzo, S., Cremisini, C., Sprocati, A.R., 2009. Bioremediation of diesel oil in a co-contaminated soil by bioaugmentation with a microbial formula tailored with native strains selected for heavy metals resistance. Sci. Total Environ. 407, 3024–3032.

[4] Lin, T.-C., Pan, P.-T., Cheng, S.-C., 2010. Ex situ bioremediation of oil-contaminated soil. J. Hazard. Mater. 176, 27–34.

Adatlap azonosító (eredeti)
1673
Bevivő
Földesi Marcella
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajremediációs technológia
Létrehozás
Módosítás