Lexikon

1 - 49 / 49 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
akut leukémia

a csontvelő gyorsan kialkuló rákos elváltozása.

akut limfoblasztos leukémia ((ALL)

a csontveló gyorsan kialkuló rákfajtája, melyre az jellemző, hogy hogy nagymennyiségben keletkeznek abnormális fehérvérsejtek - úgynevezett limfoblasztok - mind a vérben, mind a csontvelőben. A rákfajta másik neve akut limfocitás leukémia (ALL).

Akut limfoblasztos leukémia esetén a vérben és csontvelőben a fehérvérsejtek döntő részben éretlen limfocitákból állnak. Vannak T sejtes, B sejtes és O sejtes formái. Ez a megkülönböztetés komoly terápiás és prognosztikus következményekkel jár. Az ALL a leggyakoribb gyermekkori ráktípus, különösen a 2 és 3 éves kor közötti gyermekeket érinti. A betegség statisztikailag 50 000 emberből 1-nél alakul ki.

Okaként a mutagén ágensek (radiaktivitás) a mutagén vegyi anyagok valószínűsíthetőek.

akut mieloid leukémia (AML)

az akut mieloid leukémia (AML) egy gyorsan kialakuló rákos betegség, melyre az jellemző, hogy nagy mennyiségű éretlen fehérvérsejt alakul ki a vérben és a csontvelőben. Az akut myeloid leukémia felnőtteket és gyermekeket egyaránt érinthet.

Az AML ritka ráktípusnak mondható. Jellemzően az 50 év felettieket érinti, férfiakban gyakoribb az előfordulása, mint nőkben.

Az akut leukémiák egyik fő oka nagy dózisú sugárzás vagy mutagén és karcinogén vegyületeknek való kitettség lehet.

Az AML tünetei:

  • magas láz
  • nagy számú fertőzés rövid időn belül
  • légzési nehézség
  • fáradtság
  • erős izzadás
  • ízületi vagy csontfájdalom
  • sápadtság
  • duzzadt máj
  • duzzadt nyirokcsomók
  • duzzadt lép
  • megmagyarázhatatlan vérzés (íny, orr)
  • megmagyarázhatatlan súlyvesztés
  • ha az érintett sejtek bejutnak a központi idegrendszerbe: fejfájás, hányinger, hányás, homályos látás

Az akut mieloidi leukémia elsődleges kezelési formája a kemoterápia, de néha a sugárkezelés is szóba jön.

Források:

http://betegsegek.drtihanyi.hu/cikk/akut-myeloid-leukemia

http://hu.wikipedia.org/wiki/Akut_mieloid_leuk%C3%A9mia

EC, Európai Bizottság

az Európai Bizottság, hivatalosan Az Európai Közösségek Bizottsága az Európai Unió (EU) végrehajtó szerve. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett egyike az EU három fő kormányzati intézményének. Legfőbb feladata a jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa van az Uniónak, minden tagállam egy biztost küld a testületbe. Az Európai Unió Tanácsától eltérően a Bizottság tagjai függetlenek a tagállamoktól. Nem vehetik figyelembe az őket küldő ország kormányának utasításait, az EU összes állampolgárának az érdekeit kell képviselniük.

EU

Európai Unió

EU hulladék irányelv
EU irányelv a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére
EU irányelv az anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére
EU rendelet a hulladékszállításról
EU szabályozás 1272/2008

vegyi anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó európai szabályozás, mely 2008. december 16-án lépett érvénybe.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:353:0001:1355:en:PDF

EU szabályozás: a természet és a biodiverzitás védelme

az ökoszisztémákat veszélyezteteő faktorok között előkelő helyen foglal helyet a városiasodás, az emberi infrastruktúrák elterjedése, a természeti erőforrások túlzott használata és a környezetszennyezés. Az exotikus fajok behurcolása és elterjesztése szintén veszélyt jelent az őshonos flóra és fauna fajeloszlására. Mindezek eredményeképpen ma az emlősök 42%-a, a madarak 15%-a, az édesvízi halak 53%-a veszélyeztetett. Mintegy 1000 növényre nehezedik annak kockázata, hogy végleg eltűnnek, kihalnak. Az Európai Únió, a biológiai sokféleség, azaz a biodiverzitás megóvására és az állati és növényi fajok kihalásának meggátlására létrehozta a Natura 2000 hálózatot, mely védett területek közös és egységes menedzsmentjét jelenti annak érdekében, hogy megóvják az ott élő fajokat.

Az alábbiakban listáztuk azokat az európai jogszabályokat és egyéb jogi dokumentumokat, melyek a természet és a biodiverzitás tárgyköréhez kapcsolódnak. Az egyes csoportokba rendezett jogi dokumentumok linkként működnek.

Source: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/nature_and_biodiversity/index_en.ht

EU szabályozás: általános környezetvédelmi jogtár

a 2002. júliusában elfogadott EU Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Program megadja a politikai prioritásokat 2010-ig. Négy fő területet kiemelten kezel: a klimaváltozást, a természet és biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelmét, a környezet és az emberi egészség védelmét, valamint a természeti erőforrások és a hulladék menedzsmentjét. Kimondja, hogy az EU környezetvédelmi politikáját az elővigyázatosság (megelőzés) és a "szennyező fizet" elv kell vezérelje. A környezetvédelmi politika fontos eleme az érintettek, a közember bevonása.

Forrás: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/general_provisions/index_en.htm

EU szabályozás: hulladékmenedzsment

Az Európában keletkező mintegy 2 milliárd tonna hulladék menedzsmentjét EU irányelvek és rendeletek szabályozzák.
A különféle jogi dokumentumok listájából aktív linkek vezetnek a magyar nyelvű jogi szövegekhez.

EU szabályozás: légszennyezettség

a légszennyezettség csökkentésére számtalan európai rendelet és jogszabály létezik, melyeknek célja a légszennyező források kibocsátásának csökkentése és a levegő minőségének javítása. 2005-ben az Európai Bizottság kidolgozott egy stratégiát a légszennyezettségből adódó halálozás csökkentésére: a 2000-es szint 40%-os csökkenését szeretné elérni 2020-ra.

Az európai jogi háttéranyagokat láthatjuk összegyűjtve a következő listán, aktív linkekkel. A linkek magyar nyelvű anyagokhoz vezetnek, kivéve, ahol nincs magyar fordítás az EU jogtárban!

  • LEVEGÕMINÕSÉG
  • AZ ATMOSZFÉRA SZENNYEZETTSÉGE
  • SZÁRAZFÖLDI MOTOROS JÁRMÛVEK
  • EGYÉB JÁRMÛVEK
  • IPAR
  • EU szabályozás: vegyi anyagok és termékek

    az Európai Unió 1967. óta fejleszti a vegyi anyagok szabályozására vonatkozó rendszerét. Az első irányelv 1967-ben született a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről. A legújabbat, a REACH rendeletet, mely a vegyi anyagok és készítmények regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozza, 2006-ban fogadták el. A REACH nem egy egyszerű irányelv, hanem egységes európai rendelet, mely a vegyi anyagok és termékek szabad piaci áramlása mellett garantálja az ember és a környezet egészségének védelmét.

    A vegyi anyagokra és termékekre vonatkozó EU irányelvek, állásfoglalások és rendeletek összefoglaló listáját és a magyar nyelvű dokumnetumokhoz vezető linkeket az alábbiakban találja meg, célszerűen csoportosítva!

    Forrás: http://europa.eu/legislation_summaries/internal_market/single_market_for_goods/chemical_products/index_en.htm

    EU szabályozás: vízvédelem

    A földi vízkészlet mintegy 1%-át tudjuk közvetlenül hasznosítani. A vízszennyezés komoly kockázatot jelent emberre és vízi ökoszisztémára egyaránt. A szennyezettség a vízzel könnyen terjed, egyik helyről a másikra, elszennyezve a vízbázisokat és az óceánokat is. A vízre vonatkozó európai jogi hátteret a legfontosabbal, a víz keretirányelvekkel kezdve mutatjuk be. Az egyes rendeletekhez, irányelvekhez tartrozó jogi szövegeket magyar nyelven kaphatjuk meg az élő linkek használatával.

    EU szabályozás: zajszennyezés

    a zaj egy bizonyos határon túl (az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint: 60 Ldn dB felett) károsan befolyásolja nem csak komfortérzetünket, de egészségünket is. Az EU egy sor intézkedést tett és rendeletet hozott a zajszennyezettség csökkentésére, a jogi szabályozás csúcsán a 2002-ben megalkotott és elfogadott irányelv áll, mely megadja az Európai Únió tagsága által követendő szemléletet és gyakorlatot a zaj értékelésével és az emberek védelmével kapcsolatban.

    Forrás: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/noise_pollution/index_en.htm

    EU veszélyes anyag irányelv
    EU, Európai Unió

    az Európai Unió (EU) 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezetet 1993. november 1-jével hozta létre a Maastrichti szerződést az Európai Gazdasági Közösség alapjain. A csaknem 500 milliós népességű unió a világ nominális GDP-jének mintegy 30%-át állítja elő (2008-ban 18,4 billió dollár értékben).
    Az EU egységes piacot hozott létre biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását. Közös politikát folytat a kereskedelem, mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. Tizenhat tagállamban közös fizetőeszközt is bevezettek, az eurót; ezek az országok alkotják az eurózónát. Nemzetközi szervezetként az unió működésében a nemzetekfölöttiség és a kormányköziség jegyei keverednek. A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése. AZ EU fontos intézményei és szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Bíróság és az Európai Központi Bank. Az Európai Parlament tagjait öt évre választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós állampolgárok is.
    Az Európai Unió gyökerei a hat állam által 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösségig, illetve az 1957-es Római szerződésig nyúlnak vissza. Azóta területileg jelentősen kibővült, és intézményeinek hatáskörét is fokozatosan kiterjesztették. Magyarország 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává.

    EU-OSHA

    az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (European Agency for Safety and Health at Work = EU-OSHA).

    Lásd még: http://osha.europa.eu/hu/front-page/view

    EU-projektek a modern kockázatmendzsment szolgálatában

    Forrás: Yvonne Spira, EURODEMO

    EU-TGD, útmutató a 93/67/EK irányelvhez

    a vegyi anyagok környezeti kockázatának felméréséhez egységes európai metodika létezik, ezt az EU-TGD néven emlegetett útmutató tartalmazza. Az útmutató pontos címe: Technikai útmutató az EU 93/67/EK irányelvhez, a létező és új vegyi anyagok kockázatfelméréséhez.

    A technikai útmutató 4 részben érhető el az alábbi linkeken, PDF és zip fájlok formájában. Egy-egy rész több fejezetet is tartalmaz az alábbiak szerint:

    I. rész: PDF ZIP
    - 1. fejezet: Általános bevezető
    - 2. fejezet: Humán egészségkockázat felmérés

    II. rész: PDF ZIP
    - 3. fejezet: Környezeti kockázatfelmérés

    III. rész: PDF ZIP
    - 4. fejezet: Szerkezet és aktivitás közötti (kvantitatív) összefüggés, rövidítve (Q)SARs = (Quantitative) Structure Activity Relationships.
    - 5. fejezet: A vegyi anyag használatának kategóriái
    - 6. fejezet: Kockázatfelmérési jelentés formátuma

    IV. rész: PDF ZIP
    - 7. fejezet: Kibocsátási forgatókönyv.

    Szóróanyag: PDF

    EUGRIS

    European Groundwater and Contaminated Land Information System = felszín alatti vízek és szennyezett területek európai információs rendszere. WEB-alapú, felhasználóbarát elektronikus platform, melynek létrehozását az EU finanszírozta, fenntartását a jövőben futó EU projektek és a felhasználók oldják meg.
    Az EUGRIS adatbázisba - ma még ingyenes regisztráció után - bárki bevihet információt, mely szennyezett területekkel és felszín alatti vizekkel kapcsolatos és azt saját maga és/vagy mások hasznára közzé akarja tenni. Egyszerű keresőkkel segít az érdeklődőknek, hogy gyorsan megtalálják a számukra fontos információt.

    Az EUGRIS adatbázist elsősorban európai információval töltik meg a regisztrált résztvevők a potenciális felhasználók, mint jogalkotók, politikusok, menedzserek, konzultáns cégek, mérnökök, tudósok és a nagyközönség számára. Az elérhető konkrét információk a következők: 1. tudományos kutatási és fejlesztési projektek, azok eredményei, kiadványai, technológiai újdonságok, esettanulmányok; 2. jogi szabályozás, jogszabályok, rendeletek; 3. nemzeti oldalak, tagországok és EU információk; 4. ki mit csinál, partnerkeresés, szervezetek és szakértők jegyzéke; 5. események, konferenciák, kurzusok, továbbképzések; 6. források és hivatkozások, dokumentumok, WEB-oldalak, szoftverek, hardverek; 8. hírek.
    Szorosan együttműködik egy sor európai projkettel, az adatbázis moduláris felépítése könnyen lehetővé teszi új tartalmak és új ország-oldalak létrehozását, beiktatását. Az EURODEMO és a MOKKA Projektek adatbázisai is az EUGRIS részét képezik. http://www.EUGRIS.info

    eukarióta

    az eukarióták olyan élőlények, amelyek valódi sejtmaggal és sejtszervecskékkel rendelkező sejtekből állnak. lehetnek egysejtűek vagy többsejtűek, gombák, növányek vagy állatok.

    A valódi sejtmag azt jelenti, hogy a mag anyagát a citoplazmától maghártya választja el. Genetikai anyagának többsége ebben a sejtmagban, kromoszómák formájában található meg. Osztódáskor a kromoszómák megkettőződnek és mikrotubulusok (cső és húzófonál-rendszer) segítségével a két utódsejtbe vándorolnak.

    Az eukariótáknak általában több kromoszómájuk van, sejtjeik differenciáltabbak, mint az egyetlen kromoszómát tartalmazó prokariótáké (ilyenek a baktériumok).

    EURODEMO

    EU által finanszírozott kutatás-fejlesztési projekt 2004-2007 között. Célja egy központi európai platform létrehozása, amely a demonstráción túljutott innovatív talajremediációs technológiákat mutatja be, gyűjti adatbázisba és igyekszik elősegíteni piacra kerülésüket. További célja, hogy koordinálja az európai remediációs technológiademonstrációt, az együttműködéseket az érintett felek között, és hogy kidolgozzon egy egységes demonstrációs és verifikációs protokollt. További feladata az innovatív remediációs technológiák és a technológia-demonstrációt finanszírozó szervezetek és projektek összegyűjtése és adatbázisba rendezése.
    EURODEMO innovatív remediációs technológiáit és a finanszírozókat tartalmazó adatbázis az EUGRIS része. A regisztrált felhasználók on-line tölthetik fel adataikat, eredményeiket www.EURODEMO.info.

    Európai Bizottság, EC

    EC = European Commission, azaz Európai Bizottság, az Európai Unió vezető testülete, mely Európát egyetlen egységként irányítja. Javaslatokat tesz törvények és rendeletek megalkotátára, elfogadja azokat és gondoskodik betartatásukról.

    http://ec.europa.eu/index_en.htm

    Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EFIC)

    az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és -minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

    Ahogy az emberek egyre nagyobb igényt mutatnak a hiteles és tudományon alapuló információk iránt a táplálkozás minőségét, valamint az élelmiszerbiztonságot illetően, az EUFIC küldetése, hogy még inkább érthetővé tegye számukra e témákat, valamint tudatosítsa bennük, hogy aktív szerepet játszanak a biztonságos élelmiszer kezelésében és a kiegyensúlyozott, egészséges étrend megválasztásában.

    Az EUFIC által közzétett információk mindegyike előzetes felülvizsgálaton megy keresztül, melyért a Tudományos Tanácsadó Testület (SAB) tagjai felelősek. A testület tagjai olyan ismert tudósokat jelentenek Európa minden tájáról, akik tanácsot adnak a EUFIC által kiadott információk és kommunikációs programokkal kapcsolatban, hogy minden információ tudományos bizonyítékon alapuló, releváns és ténylegesen korrekt legyen.

    Brüsszeli székhelyével az EUFIC egy európai hálózatban gondolkodik, hogy erősítse kommunikációs eszközeinek és programjainak hatásosságát és eredményességét más országokban is.

    Az EUFIC aktív résztvevője európai kezdeményezéseknek az Európa Bizottság Kutatási- valamint Egészség- és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságával, ezzel számos partnerhez jutva.

    Az EUFIC az Európa Bizottság és az Európai élelmiszer- és italipar által finanszírozott. Kormányzását egy Igazgatói Testület végzi, melynek tagjai a csatlakozott vállalatokból kerülnek kiválasztásra. A jelenlegi EUFIC tagok a következők: Barilla, Cargill, Cereal Partners, Coca-Cola HBC, Coca-Cola, Danone, DSM Nutritional Products Europe Ltd., Ferrero, Kraft Foods, Louis Bonduelle Foundation, McCormick Foods, Mars, McDonald's, Nestlé, Novozymes, PepsiCo, Pfizer Animal Health, Südzucker, Unilever.

     

    Európai Gyógyszer Ügynökség (EMA)

    az EMA célja és feladata Európában azoknak au új tudományos ismereteknek az ellenőrzése, értékelése és terjesztése a tagállamok között, melyek segítségével a emberi és állatgyógyászati szerek minősége, biztonsága, hatékonysága a lehető legmagasabb színvonalat képes elérni.

    Forrás: http://www.ema.europa.eu

    Európai Hulladék Katalógus, EWC

    EWC, angol rövidítése az European Waste Catalogue = Európai Hulladék Katalógus fogalomnak.

    A hulladékkatalógusnk nevezett jegyzékben szereplő különböző típusú hulladékokat teljes mértékben meghatározza a hulladék hat számjegyű kódja, és a vonatkozó két számjegyű és négy számjegyű fejezetcímek.

    A kétszámjegyű főcsoportok az alábbiak:

    01 Feltárásból, bányászatból, dúsításból, valamint ásványi anyagok és meddő további feldolgozásából származó hulladékok
    02 Mezőgazdaságból, kertészetből, vadászatból, halászatból, valamint elsődleges vízgazdálkodási termelésből, élelmiszer
    előállításból és feldolgozásból származó hulladékok
    03 Fafeldolgozásból, valamint papír, kartonpapír, cellulózrost-szuszpenzió, lap és bútor előállításból származó hulladékok
    04 Bőr-, szőrme- és textiliparból származó hulladékok
    05 Kőolaj-finomításból, földgáz-tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok
    06 Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok
    07 Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok
    08 Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), tömítőanyagok és nyomdafestékek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
    09 Fényképészeti iparból származó szervetlen hulladékok
    10 Termikus folyamatokból származó szervetlen hulladékok
    11 Fémkezelésből és fémek bevonatainak készítéséből, valamint nemvasfém hidrometallurgiából származó szervetlen, fémtartalmú hulladékok
    12 Fémek és műanyagok alakításából valamint mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok
    13 Olajhulladékok (az étkezési olajok kivételével, 05 és 12)
    14 Oldószerként használt szerves anyagokból származó hulladékok (07 és 08 kivételével)
    15 Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat
    16 A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok
    17 Építkezésből és bontásból származó hulladékok (beleértve az útépítést is)
    18 Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve
    azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak)
    19 Hulladékkezelő létesítményekből, nem a helyszínen üzemelő szennyvíztisztító üzemekből, valamint a vízkezelő iparból
    származó hulladékok
    20 Kommunális, illetve hasonló kereskedelmi, ipari és létesítményi hulladékok, beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is.

    Ezeken a főcsoportokon belül további csoportok és azon belül konkrét hulladékfajták szerepelnek.

    Lásd még 2000/532/EK bizottsági határozat a hulladéklistáról

    Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

    a Bilbao-ban (Spanyolország) 1994-ben megalakult Európai Munnkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség fő feladata az Európai Bizottság és a tagállamok támogatása a munkavédelemmel összefüggő kérdésekben, elsősorban megfelelő tájékoztatással.

    A csatlakozás után Magyarország is teljes jogú tagként vesz részt a szervezet munkájában, teljes mértékben részesül a szolgáltatásaiból és egyben adatokat szolgáltat az ügynökség adatbankjának. Az ügynökség minden tagállamban – és újabban minden jelölt országban – úgynevezett Fókusz Pontot hozott létre a kapcsolattartás céljából. Magyarországon kormányzati döntés alapján az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) látja el ezt a szerepet.

    A OSHA fő feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon a munkakörülmények javításához az Európai Unóban.

    • Kormányokkal, munkavállalókkal és munkaadókkal dolgozik együtt, hogy elősegítse egy kockázatcsökkentő szemléletet
    • Elemzi a munkahelyi kockázatokkal kapcsolatos új tudományos kutatási eredményeket és statisztikákat.
    • Újonnan felmerülő kockázatokat azonosít Európai Kockázatkutató Központjában.
    • Információt, helyes gyakorlatot és tanácsot ad széles körben, így szociális partnerekkel, a munkaadók egyesületeivel és szakszervezetekkel.

    Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA)

    &search

    rövid néven ECHA, a REACH törvény végrehajtására létrehozott európai ügynökség. A REACH rendelet végrehajtója, Helsinkiben működő hatóság. Az ECHA egy sor szolgáltatással segíti a vegyi anyagok regisztrációját, ezek a következők:
    - Technikai Útmutató http://www.okbi.hu/REACH/index.html
    - segítség vegyi anyagok regisztrálóinak: IT eszköz, útmutató és segédlet a webes eszközök használatához, Helpdesk: http://www.okbi.hu/REACH/index.html
    - a vegyi anyagok adatainak adatbázisba gyűjtése és nyilvánossá tétele az ügynökség WEB-lapján
    - vegyi anyagok előzetes regisztrálása
    - vegyi anyagokra vonatkozó információk megosztása
    - vegyi anyagok regisztrációja
    - vegyi anyagról beküldött dosszié értékelése
    - vegyi anyag értékelése
    - vegyi anyag engedélyezése és korlátozása
    - osztályozás és címkézés
    - folyamat- és termékorientált kutatás és fejlesztés (PPORD = Process and Product Oriented Research and Development).
    ECHA az alábbi döntéseket hozhatja:
    - REACH hatálya vagyis a regisztrációs kötelezettség alóli felmentési kérelem elfogadása, visszautasítása vagy kiegészítés kérése
    - A regisztráció visszautasítása
    - Kiegészítő információ kérése
    - Adatok megosztásáról való döntés (ez azt jelenti, hogy egyes anyagokat többen is bejelentenek, tehát az adatok már elérhetőek ECHA-nál)
    - Döntés a vegyi anyag teszteléséről
    - A javasolt tesztelés elfogadása, visszautasítása vagy megváltoztatása
    - Döntés dokumentumokhoz való hozzáférésről.
    Az ECHA döntése ellen fellebbezést lehet benyújtani, ezeket a beadványokat a Fellebbezési Tanács (= Board of Appeal) bírálja el.
    http://echa.europa.eu/

    EUROTOX

    Federation of European Toxicologists & European Societies of Toxicology, az Európai toxikológusok és Toxikológiai Egyesületek Szövetsége.

    1989-ben szerveződött ezen a néven és ebben a formában. Közvetlen elődjének tekinthető EST (European Society of Toxicology) és FEST (Federation of European Societies of Toxicology), mely szervezetek tagjai − Finnország, Franciaország, akkor még két Németország, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság − 1989-ben integrálódtak EUROTOX néven.

    Tagsága ma 31 európai országból kerül ki a fentikehez képest tagságot nyert: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Görögország, Litvánia, Macedónia, Portugália, Románia, Oroszország, Szlovákia, Slovénia, Törökország, Ukrajna és Szerbia.

    Lésd még: http://www.eurotox.com/index.asp

    EUSES

    az EUSES egy szoftver, mely a TGD (Technical Guidance Document = útmutató a vegyi anyagok kockázatának felméréséhez) alapján készült és vegyi anyagok környezeti kockázatának kvantitatív kiszámítására alkalmas.

    A szoftvert ismertető dokumentációt itt lehet elérni: EUSES 2.1 Documentation

    A program ingyen letüölthető: EUSES 2.1 Installation

    Az EUSES oktataóanyagát itt lehget elérni: tanfolyam.

    eutrofizáció

    természetes vizek tápanyagokkal való szennyezettsége, főként a nitrogén- és foszfortartalmú vegyületek antropogén feldúsulása. Az eutrofizáció eredményeképpen a tápanyagokban abnormálisan gazdag felszíni vizek ökológiai egyensúlya felborul, feldúsulnak az algák és a cianobaktériumok. Pusztulásukat követő biológiai bontásuk nagy levegőigénye miatt a felszíni vízben anaerob viszonyok alakulnak ki, melyek a vízi ökoszisztéma károsodásához, pusztulásához vezetnek.

    gyógyszerek EU irányelvei, 2001/83/EK

    az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexét 2001. november 6.-án fogadta el az Európai Parlament,
    2001/83/EK számon. Ez az irányelv egységes rendszerbe foglalja a korábbi gyógyszerekre vonatkozó irányelveket, a gyógyszertermékek engedélyezését, osztályozását, szállítás során és a kereskedelemben előírt címkézését, és a többi vonatkozó jogszabályi előírást.

    Célja a közegészség megóvása, olymódon, hogy nem hátráltatja a gyógyszeripar fejlődését, illetve az Európai Közösségen belüli gyógyszer-kereskedelmet.

    Az irányelv előírásai szerint meg kell határozni a gyógyszerek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat és azokat a
    feladatokat, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságainak el kell végezniük.

    Érdekes megállapítás, hogy a gyógyszerek káros hatásának és terápiás hatásának fogalmát csak egymáshoz viszonyítva
    lehet vizsgálni. Az adatoknak igazolniuk kell, hogy a termék esetleges káros hatásainak a kockázatát meghaladják a várható terápiás hatás előnyei.

    Külön említésre kerülnek a homeopátiás szerek és az antropozófus orvoslásban alkalmazott gyógyszerek, melyek engedélyeztetésére egyszerűsített eljárást javasol, és hangsúlyozza a garantált minőség fontosságát.

    Az irányelv megköveteli a gyógyszerek címkézésére és a betegtájékoztató kialakítására vonatkozó egységes szabályokat és foglalkozik a reklámozás szabályozásával is, tiltja például a promóciós minták lakosság körében történő ingyenes terjesztését.

    hulladék irányelv, EU
    hulladékszállítás, EU szabályozás
    kozmetikumok európai irányelve 76/768/EEC

    ez az európai irányelv definiálja a kozmetikumok fogalmát, megadja a jelenleg létező kozmetikum-fajtákat, valamint a kozmetikumokban használható engedélyezett és tiltott vegyi anyagok listáját.

    Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:1976L0768:20080424:hu:PDF

    mikronukleusz

    a sejtek fő magjától elkülönült járulékos mag (mikronukleusz) is létezik, melynek szerepe a szaporodással függ össze. A mitózis (és a meiózis) telofázisa során jön létre visszamaradó kromoszóma töredékekből vagy teljes kromoszómákból. A DNS-re és a kromoszómákra károsan ható un. géntoxikus anyagok hatásának tesztelésére ezt a mikroszkóp alatt jól megfigyelhető mikronukleuszt használják fel. A teszt kivitelezését tekintve lehet in vivo vagy in vitro.

    mikronukleusz teszt

    a mikronukleusz teszt egy olyan teszt, melyet potenciálisan genotoxikus vegyületek szűrésére használnak. Két fő változata létezik: in vivo és in vitro. Az in vivo vizsgálatot rendszerint egérből származó csontvelővel vagy egér perifériás vérével végzik. A teszt ma az egyik legsikeresebb és legmegbízhatóbb tesztnek minősül genotoxikus és karcinogén, azaz rákkeltő anyagok vizsgálatánál. A mikronukleusz teszt azon alapszik, hogy a mitózis vagy a meiózis anafázisa alatt karcinogén/genotoxikus anyagok hatására egy harmadik, kisebb méretű sejtmag keletkezik, melyet mikronukleusznak hívunk.

    Fluoreszcens in situ hibridizációt (FISH) használva a centromer régióban megállapítható, hogy egy teljes kromoszóma, vagy csak egy kromoszóma részlet veszett-e el.

    neurotoxicity
    növényvédőszerek EU irányelv, 91/414/EEC

    az EU irányelv szabályozza a növényvédőszerek kereskedelmét és használatát, valamint maradványait az élelmiszerekben.

    A 91/414/EEC irányelv lefekteti a növényvédőszer hatóanyagok európai jóváhagyásának és a tagországokban történő egységes engdélyeztetésének szabályait. Egy növényvédőszer csak akkor engedélyeztethető, ha annak aktív komponense szerepel az európai pozitív-listán. A tagországok csak akkor adhatnak engedélyt egy új termékre, ha annak hatóanyag szerepel az európai listán.

    Az élelmiszerekben lévő növényvédőszer-maradványokkal a 396/2005/EC szabályozás foglalkozik. Megadja a még elfogadható határértékeket, a monitoring és az ellenőrzés módját. Az élelmiszerek növényvédőszer-tartalmára meghatározott határértékek a kockázat nagyságán alapulnak.

    2009. januárjában megújították a növényvédőszerekre vontakozó irányelveket, betiltottak néhány veszélyes anyagot és szigorították a biztonsági szabályokat és előírásokat a neurotoxikus és az immunrendszert károsító anyagok esetében, valamint a méhekre veszélyes anyagoknál.

    növényvédőszerek EU szabályozása
    nukleusz

    eukariota sejtek sejtszervecskéje, mely memebránnal különül el a sejtplazmától és a genetikai anyag nagy részét tartalmazza.

    PEEN: Páneurópai Ökológiai Hálózat

    Az ökológiai hálózat egy rendszer, mely magába foglalja azokat az értékes ökológiai területeket, élőhelyeket, ökoszisztémákat, tájakat és élőlényeket, melyek védelemre szorulnak.

    A Páneurópai Ökológiai Hálózat területi kategóriái a következők:

    1. A magterület természetes és féltermészetes, Európára jellemző és európai jelentőségű területek, európai jelentôségű fajok, populációk élőhelye.

    2. Az ökológiai folyosó jellemzője a kielégítően nagy méretű élőhelyek biztosítása a populációk számára. Funkciója a vándorló fajok mozgásához szükséges élőhely-összeköttetés, a genetikai és térbeli kapcsolatok biztosítása.

    3. A pufferterület olyan terület, amely a negatív külső hatások csökkentésére, a tényleges magterület/folyosó méretének növelésére, a magterület alakjának (a kerület és terület arányának) javítására alkalmas. A magterület és a folyosó körül szükség szerint kialakítható.

    4. A rehabilitációs terület funkciója a PEEN másik három elemének rehabilitálása, minőségi javítása, térbeli növelése, a hiányzó és kapcsolódó pontok kialakítása.

    talaj, EUGRIS

    a talajt a környezettudomány a földkéreg felső rétegeként definiálja, melynek része az alapkőzet, a benne lévő rétegvizekkel, felette pedig a telített és telítetlen talaj. A talaj ásványi és szerves molekulák komplexe, kolloid tulajdonságokkal rendelkezik. Az ásványi és szerves anyagokon kívül vizet, levegőt és élő szervezeteket is tartalmaz a talaj.

    A talaj és a benne élő talajmikroorganizmusok alapvető szerepet játszanak a földi elemkörforgalmakban, a holt szerves anyag mineralizációjában, a növények tápanyagellátásában, a szerves szennyezőanyagok biodegradációjában.

    A talaj legfelső termékeny rétegét, a mezőgazdasági talajt földnek is nevezik és a köztudatban keveredik és zavart is okoz ez a kétféle értelmezés.

    vegyi anyagok EU leltára

    három korábbi európai vegyi anyag lista egyesítésével keletkezett lista. A konkrét lista az IUCLID adatbázisban található meg. A három előd, az EINECS, az ELINCS és az NLP lista.