Lexikon

1 - 11 / 11 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
felületaktív anyagokkal intenzifikált talajvízremediáció
gőzök kihajtása talajvízből, sztrippelés
magas talajvízállású terület

az a terület, ahol a talajvíz felszíntől számított legmagasabb szintje 1,5 méter felett van.

passzív talajvízkezelés

passzív technológiák alatt általában olyan környezetvédelmi technológiákat értünk, melyek hosszútávon, közvetlen emberi beavatkozás nélkül működtethetőek melyekkel a technológiai paraméterek ellenőrzésén kívül, amely történhet távérzékeléssel is, más teendő nincs. Ilyen technológiákat célszerű alkalmazni évtizedeken keresztül folyamatosan fellépő szennyezett talajvizek, csurgalékok, bányavizek, diffúz forrásból származó felszíni vízgyűjtők kezelésére, ha a forrás nem távolítható el illetve nem korlátozható a kibocsátása. Célszerű úgy megalkotni ezeket a passzív technológiákat, hogy természetesen rendelkezésre álló energiaforrásokat használjanak fel, pl. az alábbiakat:
- topográfiai gradiens
- mikrobák metabolikus energiája
- fotoszintézis
- kémiai energia.

Leggyakrabban alkalmazott technológiai megoldások:
- aerob és anaerob tavak és lápok
- aerob és anaerob felszín alatti biológiai reaktorok
- reaktív résfalak: legkülönbözőbb töltetekkel ellátott felszín alatti áteresztő falak vagy átfolyós reaktorok.

- reaktív zóna vagy kaszkád-elrendezésű reaktív zónák.
Leggyakoribb szennyezőanyagok, illetve szennyezett környezeti elemek, melyekre a passzív módszerek jellemzően alkalmazhatóak:
- közel semleges pH-jú, vassal szennyezett vizek kezelésére: aerob lápok
- savas vizek kezelésére: komposzt alapú passzív rendszerek: komposztban lévő szulfát redukáló baktériumok segítségével: biológiai reduktív lúgosító rendszerek
- savas vizek kezelése pH növelés mészkő oldással: kémiai semlegesítés
- fémek mobilitásának csökkentése, anoxikus körülmények biztosításával: komposzt lápok vagy aerob körülmények között: sekély víz nádassal
- fémekkel, szerves anyaggal szennyezett semleges, lúgos vagy savas felszín alatti vizek kezelése: reaktív résfalak vagy reaktív zónák segítségével.

szennyezett talajvíz, mosófolyadék és csurgalékviz kezelése

a környezetben és a talajremediálással kapcsolatban keletkező és kezelendő vizek esetében gyakorlatilag ugyanazokat az eljárásokat alkalmazzuk, mint a víz- illetve szennyvíztisztításnál.

Ezek az eljárások lehetnek fizikai-kémiai, termikus vagy biológiai eljárások vagy ezek megfelelő kombinációi. A talajvíz kezelése történhet in situ vagy ex situ módon, az összegyűjtött csurgalékvizeket és mosóvizeket általában ex situ kezelik, de lehetséges a talajba visszajuttatásuk vagy felszín alá épített reaktív résfal vagy reaktív zóna alkalmazása. Lásd még csurgalékvíz.

talajvíz
talajvíz ex situ kezelése

szennyezett talajvíz felszínre szivattyúzást követő kezelése. A víznyerőkutak segítségével kitermelt szennyezett talajvizet a felszínen célszerűen megválasztott reaktorokban kezeljük a szennyezőanyag mennyiségének és minőségének függvényében. Illékony szennyezőanyagot kihajtással (sztrippelés) távolíthatjuk el a talajvízből, sztrippelőtornyokban. Biodegradálható szennyezőanyagokat bioreaktorban való biológiai kezeléssel távolíthatjuk el. Fényre bomló anyagot tartalmazó vizet hatékony hullámhosszúságú fénnyel megvílágított vékony rétegben, filmreaktorban kezelhetjük. A kémiai szempontból reaktív, vízben oldott szennyezőanyagot oxidáló, redukáló vagy kicsapószerekkel kezelhetjük, a szorbeálódó szennyezőanyagot pedig adszorbennsel töltött reaktorokon átvezetve. Tulajdonképpen minden ismert és bevált szennyvízkezelési módszert és berendezést alkalmazhatunk a kiszivattyúzott talajvízre is, természetesen fogyelembe véve a különbségeket, azt, hogy a szennyvízhez képest sokkal kisebb szervesanyagtartalommal és egyoldalú szennyezettséggel van dolgunk.

A kezelt vizet minőségétől függően felszíni vizbe vagy csatornába engedhetjük, esetleg visszavezethetjük a felszín alatti vízbe vagy a talaj megfelelő rétegébe.

A kiszivattyúzással összekötött talajvíz kezelés csak akkor hatékony, ha a szennyezőanyag valóban a talajvízben oldva van jelen a talajban. Ha a szennyezőanyag szilárd és vízfázis közötti megoszlása olyan, hogy az főként a szilárd fázishoz kötődik (nagy Kow), akkor vízzel történő kinyerés hatékonysága igen rossz lesz, a talaj szilárd fázisához kötött anyaghányad végtelen forrásként fog működni. A szerves szennyezőanyagoknál nem ritka, hogy megoszlási hányadosuk a szilárd és víz fázis között százezres nagyságrendű. Ez azt jelenti, hogy 100 000 rész anyag van a szilárd fázishoz kötve, amíg egy rész a vízben oldva. Ebből kiszámítva, egyenesúly esetén is 100 000 liter víz kéne egy kg szennyezett talaj szennyezőanyagának vízzel történő kimosásához. A helyzetet tovább rontja, hogy általában nem alakul ki egyensúlyi helyzet a talajban az áramló talajvíz és a talaj között. Aszennyezőanyagok szilárd fázisból átjutását a vízfázisba segíthetjük melegítéssel, felületaktív anyag alkalmazásával (tenzid), koszolvenssel vagy komplexképző anyagokkal, mint amilyenek a molekulárisan kapszuláló ciklodextrinek.

talajvíz recirkuláltatás felszíni kezeléssel

lásd talajvíz kinyerése és felszíni kezelése.

talajvízáramlás

a talajvíz áramlása, mozgása a víztartó pórusaiban. Kiegyenlíti a beszivárgási különbségeket és a felszín alatti nyomásgradiensnek megfelelően áramlik a nyomáskülönbségtől és a víztartó porozitásától függő sebességgel. Egyes területeken állandó talajvíz-áramlási viszonyok jellemzőek, másutt a talajvízáramlás nagyobb feszíni vizek vagy felszíni lefolyások befolyása alatt áll. Az áramló talajvíz az oldott szennyezőanyagokat oldatként, csóva formában szállítja. A szemcsés vízadó réteg szennyezőanyaggal való telítéséig a fázisok közötti megoszlás (szűrés) csökkenti a csóva szennyezettségét. A csóva áramlása közben folyamatosan friss, még nem szennyezett telített talajjal találkozik, mely a csóva fejénél intenzív szennyezőanyag-csökkenést okoz a fizikai-kémiai és biológiai folyamatok eredményeképpen (természetes szennyezőanyag-csökkenés). Ha nagy a csóva, a belsejében nem folynak ezek a folyamatok, a felületen lezajló szennyezőanyag-csökkentő folyamatok hatása elenyésző az egész szennyezettséghez képest, ezért a természetes szennyezőanyag-csökkenést intenzifikálni kell (ENA).
A talajvíz áramlása befolyásolható, kutakkal, felszín alatti gátakkal, résfalakkal, kapukkal, áteresztő falakkal, melyek in situ kvázireaktorok részét képező elemekként, amelyek gátolják, irányítják, lassítják, vagy gyorsítják a felszín alatti víz áramlását. A kutak megnövelik nyomáskülönbséget két pont között, ezzel az megnő talajvízáramlás hajtóereje, központilag elhelyezett víznyerő kutakkal megakadályozható a szennyezett talajvíz távozása a szennyezett területről, felszín alá beépített terelőlemezekkel és kapukkal megfelelő útvonalra kényszeríthető a talajvíz, a szennyezett csóva, például a kezelést biztosító reaktív résfalra vagy passzív kezelést lehetővé tevő felszín alatti töltött reaktorba. Ezekkel a manipulációkkal viszonylag nagy szennyező csóvák is kezelhetőek in situ és biztosítható a szennyezett területről távozó talajvíz elfogadható minősége.

talajvízszint-süllyesztés

egy adott talajréteg (kőzetréteg) víztelenítése a talajvízszint csökkentésével mélyépítési, mezőgazdasági, bányászati célokból vagy szennyezett talaj/talajvíz kezelésével összefüggésben.
A. Munkagödrök víztelenítésében alkalmazott módszer: a talajvízszintet a munkagödör fenékszintje alá süllyesztik a munkagödör körül elhelyezett talajvízszint-süllyesztő kutakkal (kútsorokkal).
B. talajremediáció során különböző célokkal alkalmazunk talajvízszint-süllyesztést:
1. a szennyezőanyag tovaterjedésének megakadályozásáramegakadályo;zására,
2. szennyezett talajvíz depressziós kútban történő összegyűjtésére, felszínre szivattyúzás és a felszínen történő kezelés érdekében,
3. szennyezett talaj in situ átmosására szolgáló víz összegyűjtésére, a felszínre szivattyúzás ill. cirkuláltatás részeként,
4. talajvíz felszínén elkülönült rétegként úszó folyékony szerves szennyezőanyag kútban történő összegyűjtésére.
C. Egy adott mezőgazdasági területen a növénytermesztés szempontjából károsan magas talajvíz szintjének csökkentése, általában árokrendszerrel v. talajcsövezéssel (drénezéssel).

talajvízszint-süllyesztő kút

a talajvíz szintjét lesüllyesztő, általában ideiglenes, egyszerű szerkezetű kút. Erre a célra ritkán készül nagy teljesítményű egyedi kút, inkább egymáshoz gyűjtőcsővel kapcsolt kútsorokat v. kúthálózatot hoznak létre. Egyedi kutakból a vizet búvárszivattyúval v. a felszínen elhelyezett szivattyúval emelik ki; a kútsorokat összekötő gyűjtővezeték lehet a szivattyú (centrifugálszivattyú) közös csöve is, amely minden kút csövével légmentes kötéssel kapcsolódik. A talajvízszint sűllyesztő kút működése két fő elven képzelhető el:
1. a depressziós kutaknál a kút vize szabad felszínű;
2. a vákuumos talajvízszint sűllyesztő kútból a víz a benne lévő szívás miatt a talajfelszínen elhelyezett vákuumtartályba emelkedik. Szennyezett talajvizet csak megfelelő kezelés után, de szennyezetlen talajból kiemelt vizet is csak előzetes minőségi vizsgálatok után, az engedélyezési előírások betartásával szabad elhelyezni: csatornába, élővízbe, vagy talajvízbe.