Lexikon

a zaj egy bizonyos határon túl (az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint: 60 Ldn dB felett) károsan befolyásolja nem csak komfortérzetünket, de egészségünket is. Az EU egy sor intézkedést tett és rendeletet hozott a zajszennyezettség csökkentésére, a jogi szabályozás csúcsán a 2002-ben megalkotott és elfogadott irányelv áll, mely megadja az Európai Únió tagsága által követendő szemléletet és gyakorlatot a zaj értékelésével és az emberek védelmével kapcsolatban.

• ALÁNOS KERETTÖRVÉNYEK
  • A környezeti zaj értékelése és menedzsmentje
  • Zöld Könyv a zaj ellen (Green Paper), angolul
• ZAJSZENNYEZÉÉS FORRÁSAI
  • Gépjárművek megengedett zajszintje és kipufogórendszere, legutolsó módosítás
  • Kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátása
  • Az EU Közösség repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások

Forrás: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/noise_pollution/index_en.htm

Lásd: IPPC

a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.

a levegőnek jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott maximális mértékű szennyezése. Ez az érték nem léphető túl.
Forrás:Barótfi István (ED.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

technológiai kibocsátási határértékeket minden esetben a BAT figyelembevételével kell megállapítani, ezért értékük a technikai, gazdasági és társadalmi fejlődéssel időben változik.
A technológiai kibocsátási határértékek két fő csoportra oszthatóak:
- általános technológia kibocsátási határértékek,
- eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékek.
Értékük függ:
- a légszennyező anyag tömegáramától,
- a légszennyező anyag minőségétől, veszélyességétől,
- a legjobb rendelkezésre álló technika szintjétől.
A technológiai kibocsátási határértékek különböző mértékegységben adhatók meg. Pl.
- koncentráció: mg/m³ füstgáz, ppm, térf.%
- termékspecifikus érték: g/GJ, g/kWh, kg/t termék, g/m² termék
- a felhasznált nyersanyag mennyiségére vonatkoztatott érték: tömeg%
Az egyedi kibocsátási határértéket akkor állapítja meg a hatóság, ha
- a technikai és műszaki fejlődés meghaladja az országos érvényű határértékek megállapításához alapul vett BAT szintjét és annál szigorúbb határérték betartását is lehetővé teszi,
- az adott terület légszennyezettsége olyan nagy, hogy a levegőminőségi határértékek betartásához nem elégséges a BAT alkalmazása, annál hatékonyabb intézkedések szükségesek a légszennyező anyag kibocsátás megelőzésére illetve csökkentésére.
Az egyedi kibocsátási határérték mindig szigorúbb, mint az országosan érvényes határértékek.
Forrás: Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

üzemszerű működésen kívülálló okból (műszaki meghibásodás, gondatlan kezelés, baleset) bekövetkező vízszennyezés, illetve a közcsatorna károsító szennyezése, továbbá, ha a felszíni víz, közcsatorna szennyezése nem szennyvízzel történt.

az a cselekedet, mely a környezet szennyezettségét eredményezi. Tehát olyan, emberi tevékenységből származó anyagok és hő közvetlen vagy közvetett bevezetését (kibocsátását) jelenti a levegőbe, a vízbe vagy a talajba, amelyek károsak lehetnek az emberi egészségre, a vízi vagy szárazföldi ökoszisztémákra, amelyek az anyagi tulajdon károsodását eredményezik, vagy amelyek rontják, illetve zavarják a környezet élvezetét vagy más, jogszerű használatát.

anyagok vagy energia ember általi kibocsátása (tehát egy cselekvés) közvetlenül vagy közvetve a vízi környezetbe, amelynek eredménye olyan, hogy veszélyt jelent az emberi egészségre, veszélyes az élő erőforrásokra és a vízi ökológiai rendszerekre, rontja a kellemes környezetet vagy zavarja a vizek másfajta jogos használatát.

a vízszennyezés pontszerű és nem-pontszerű forrásai a vizekbe kerülő szennyező- és tápanyagok olyan forrásait jelentik, amelyek vagy hely szerint meghatározott bevezetések (pontszerű szennyezőforrások), vagy a vízgyűjtőkön diszperz jelleggel általános kiterjedésben fordulnak elő (nem-pontszerű, vagy másképp diffúz szennyezőforrások). A pontszerű források pontosan azonosítható kibocsátást jelentenek egyetlen forrásból vízbe, levegőbe vagy ritkábban talajba. A difúzz források viszont nehezen vagy nem azonosítható nagyszámú forrást jelentenek, például:
1. mezőgazdasági eredetű szennyezőforrásokat, peszticideket, vagy talajokról lefolyó vizekkel szállított P- és N-tápanyagokat, melyek a felszíni vizekben eutrofizációt okozhatnak;
2. bányászati eredetű szennyezettséget, toxikus fémek vagy savasság nagy területen szétszórt meddőanyag, meddőkőzet forrásokból,
3. levegőből leülepedett vagy esővel érkező diffúz szennyezettséget, mely lehet toxikus fém, savas eső vagy por, stb.