Lexikon

101 - 150 / 164 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
Mind
erősen módosított víztest

olyan felszíni víztest, amely az emberi tevékenységből eredő fizikai hatások következtében jellegében lényegesen megváltozott, és amely így szerepel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben.

Forrás: Water Framework Directive (60/2000/EK)

erózió

a felszínen lefolyó víz (fluviális) vagy a jég (glaciális) talajpusztító munkája. Tágabban ide értendő a szél (eolikus) felszíni ill. talajpusztító munkája, ezt megkülönböztetésül deflációnak nevezzük.

A földfelszín eródálódása lehet természetes folyamat, de lehet helytelen emberi tevékenységek eredménye is.

A természetes erózió része a kőzetek mállása és az egyes helyekről elhordott talaj mállott anyaggal való kipótlása. A talajpusztulás és atalajépülés egészséges környezetben egyensúlyban van, a vegetáció tovább lassítja az amúgyis lassú folyamatokat, mint a hegyek pusztulása, üledékfelgyülemlés, homokdűnék kialakulása.

A káros emberi tevékenységek hatására bekövetkező erózió általában gyorsabb lefutású, az egyensúly megbomlik, és magától nem is tud helyreállíni. A legkockázatosabb emberi tevékenységek a rossz talajművelési gyakorlat, a túllegeltetés, az erdőírtás, talajtömörödést okozó tevékenységek, stb.). Magyarországon 2,3 millió hektár terület veszélyeztetett.

A vízerózió a mezőgadasági területeken talaj felső termékeny réteget viszi el és teszi ezzel tönkre a termőföldeket, szünteti meg termékenységüket. Legfőbb okai:
- hirtelen lezúduló nagymennyiségű csapadék, hirtelen hóolvadás
- domborzati viszonyok: meredek lejtők
- növényborítottság hiánya, fedetlen talajfelszín
- rossz vízgazdálkodás talajok: tömörödött, a vizet elszivárogtatani, elnyelni képtelen talajfelszín
- leromlott, rossz textúrájú talaj
- talajfelszín simasága.

    Az ember tovább növelheti a talajok eróziós hajlamát
    - nem megfelelő talajhasználattal
    - erdők kivágásával
    - nem megfelelő növények termesztésével
    - hegy-völgy irányú műveléssel
    - a talaj tömörítésével (nagy mezőgazdasági gépekkel)
    - a talaj humusztartalmaának csökkentésével
    - a talajfelszínre készített burkolatokkal
    - az esővizek elvezetését szolgáló árokrendszer hiányával, vagy karbantartásának hiányával.

      Egyes területek elsivatagosodása, a talajok humusztartalmának csökkenése, textúrájának romlása is az erózió egy fajtája, illetve az ilyen talajok jobban kitettek a víz és szél eróziójának is. Aszály következtében kipusztult növényzet növeli az erózió kockázatát.

      A defláció a szél okozta talajpusztulás, elsősorban a homok- és láptalajokon okoz károkat, de aszályos időjáráskor kötöttebb talajokon is. Hazánkban főleg a Duna-Tisza-köze és Nyírség kitett deflációnak, a veszélyeztetett terület nagysága kb. 1,4 millió ha. A szél által először kifútt, majd elszállított talaj távolabbi területeken lerakódik. Deflációnak elsősorban a rossz textúrával rendelkező, kis agyagásvány- és humusztartalmú talajok, vagyis leginkább a homoktalajok vannak kitéve.

      A szélerózió okai:

      - erős szél, pl. tavaszi szelek
      - állandó növénytakaró hiánya
      - száraz, laza talajfelszín
      - kedvezőtlen talajszerkezet
      - szélvédő erdősávok kivágása
      - erdőkivágás, gyepfeltörés
      - többszintes művelési módok megszüntetése
      - fellazított homoktalaj, pl. tereprendezés miatt.

        értékelés, REACH

        lásd vegyi anyagok értékelése

        érzékenység vizsgálat az életciklus felmérésben

        az érzékenységi vizsgálat általában annak megállapítására szolgál, hogy egy tudományos elemzés során alkalmazott adatok, vagy információk bizonytalansága mennyire befolyásolja az eredmények és a következtetések megbízhatóságát.

        életciklus felmérés során alkalmazott érzékenység vizsgálattal az alkalmazott módszertani megoldások (pl. megosztási szabályok) és a felhasznált adatokkal kapcsolatos becslések, elhanyagolások hatása ellenőrizhető az eredmények minőségére és a következtetések megbízhatóságára.

        Az életciklus felmérés során gyakran nehézségekbe ütközik pontos adatok gyűjtése az életciklus minden egyes folyamategységéről. Az ilyen esetekben alkalmazott közelítő értékek bizonytalanságának meghatározása és az eredmények érzékenységének ellenőrzése fontos a felmérés megbízhatóságának szempontjából.

        ES, REACH

        expozíciós szcenárió, lásd expozíciós forgatókönyv

        esettanulmány, REACH

        körültekintő tanulmány egy technológia vagy egy koncepció alkalmazásáról, mely részletes információt tartalmaz az alkalmazás teljesítményéről és költségéről.

        ESIS

        európai vegyianyag információs rendszer, az Európai Vegyianyag Iroda által kifejlesztett IT rendszer, amely információkat szolgáltat az érdeklődőknek a vegyi anyagokról, a következőkkel kapcsolatosan:
        - EINECS (Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke)
        - ELINCS (Törzskönyvezett vegyi anyagok Európai Jegyzéke)
        - NLP (polimernek nem minősülő anyagok)
        - HPVC (Nagy mennyiségben előállított vegyi anyagok) és LPVC (kis mennyiségben előállított vegyi anyagok), ideértve az EU gyártók/importálók listája
        - C&L (osztályozás és címkézés), R és S mondatok, veszélyek, stb…
        - IUCLID (Nemzetközi Egységes Vegyianyag Információs Adatbázis) vegyianyag adatlapok IUCLID export fájlok, OECD-IUCLID export fájlok, EUSES export fájlok.
        - Elsőbbségi listák, kockázatértékelési eljárások és a Tanács 93/793 (EGK) Rendeletéhez kapcsolódó követő rendszer más néven Létező Anyagok Rendelete.
        (Forrás: REACH)

        esszenciális elemek

        azok a kémiai elemek, melyek elengedhetetlenek az élethez, az ember, az állatok, a növények vagy a mikroorganizmusok anyagcseréjében alapvető szerepet játszanak. Az elsődleges biogén C, O, H, N, P elemeken kívül, melyek az élőlények fő építőkövei, egy sor mezoelem Na, Mg, S, K, Ca, Fe, Cl, Br, melyek kisebb mennyiségben létfontosságúak és a mikroelemek melyek a szervezetben igen kis mennyiségben vannak jelen - tartoznak ide. A mikroelemek között vannak olyan elemek, elsősorban fémek, melyek kis koncentrációban esszenciálisak, nagyobb koncentrációban viszont toxikusak.Ezt a népnyelv úgy fogalmazza meg, hogy jóból is megárt a sok. Ezek a Si, Mn, Cu, Co, Zn, Mo, I, F, Se, stb.

        esszenciális tápanyagok

        esszenciális általában azt jelenti, lényeges, létfontosságú. A biokémiában és a táplálkozástudományban (dietetika) esszenciálisnak azokat a biológiailag aktív anyagokat nevezzük, melyeket a szervezet nem tud maga előállítani, vagy nem tud megfelelő mennyiségben előállítani, így azokat a környezetből kell felvennie, természetes körülmények között táplálékként. Esszenciális tápanyagok a vitaminok, ásványi anyagok, az esszenciális zsírsavak és az esszenciális aminosavak. A cukrok között is vannak esszenciálisak, de ez kevésbé ismert tény, az ezzel kapcsolatos a kutatások most kezdődtek. Esszenciálisnak tekinthető az oxigén és a víz, hiszen ezeket sem tudja maga előállítani az állati és emberi szervezet.
        Az, hogy melyik tápanyag esszenciális, az fajfüggő. Egyes fajoknak nem esszenciális, ami másiknak az, például a C vitamint a legtöbb emlős elő tudja állítani, de az ember nem, tehát az embernek a táplálékkal kell azt felvennie.

        ESTIV

        European Society of Toxicology in Vitro (ESTIV), magyarul Európai In Vitro Toxikológiai Társaság, melynek célja, hogy elősegítse és tevékenységével támogassa az in vitro toxikológia fejlődését az európai országokban. Ehhez mind a tudomány, mind az oktatás teré hozzájárul az alábbiakkal:

        bul_tria.gif (72 bytes) támogatja a rendszeres információcserét az in vitro toxikológia terén,
        bul_tria.gif (72 bytes) elősegíti és támogatja az in vitro toxikológia területén folyó kutataást és annak növelését,
        bul_tria.gif (72 bytes) elősegíti az oktatást az in vitro toxikolgia terén,
        bul_tria.gif (72 bytes) együttműködik más releváns szervezetekkel
        bul_tria.gif (72 bytes) kommunikáció elősegítése akadémikusok, üzletemberek, jogalkotók és politikusok között az in vitro módszerek érdekében,
        bul_tria.gif (72 bytes) minden egyéb tevékenység támogatása, mely elősegíti az in vitro toxikoógia fejlődését és terjedését.

        Az állati tesztek kiváltására alkalmas módszerekről részletes ismertetést talál a KÖRINFO gyakorlati ismeretei között.

        Az ESTIV szervezetéről annak saját weboldalán további információt talál: http://www.estiv.org/

        etika a környezetvédelemben

        a környezet és az ember viszonya olyan filozófiai kérdés, melyre sokan sokféle választ adnak, és ezek a különféle válaszok és felfogások tükröződnek a törvényekben, a rendeletekben, a gazdasági döntésekben, gazdasági, ökológiai, szociológiai rendszerekben, és az emberek viselkedésében, hiszen az ember létezése és tevékenysége, bárhogy csűrjük-csavarjuk a Föld, az élő Föld, az ökoszisztéma része, melyet az ökoszisztémával kialakult kölcsönhatás jellemez.
        Az emberi tevékenység és a földi ökoszisztéma kölcsönhatása nincs egyensúlyban. Az ember anyagi jóléte, kényelmes élete és biztonsága többnyire a földi javak számlájára, más használók rovására teremtődött meg.
        A természeti népek voltak az utolsók, akik harmóniára törekedtek az ökoszisztémával, önként elálltak annak egyoldalú kizsákmányolásától. Ma sok szempontból kényszerpályán vagyunk, ha a Föld hatmilliárd lakosát akarjuk kielégíteni táplálékkal, meleggel, ruházattal, kocsival, stb. Ugyanakkor néhány kérdést egyértelműen el lehetne dönteni, ha nem lennének gazdasági ellenérdekek: például azonnal abbahagyni az esőerdők kiírtását, a szénhidrogén-hajtású járművek gyártását és használatát, hiszen lennének kibocsátás-mentes technológiák. Fontos cél a fajok diverzitásának megóvása. Még mindig nem tekintjük az ökoszisztémát értéknek. A talajt például, nem tekintik önmagáért való értéknek, holott az elemkörforgásban, a biogeokémiai ciklusokban alapvető fontosságú szerepet játszik a talajmikroflóra, a talaj nem élő része pedig elemforrásként és egyensúly-visszaállító, pufferoló szerepkörben elengedhetetlen, talaj nélkül nincs földi élet és ökológiai egyensúly. Ezzel szemben az ember a talajt élettelen anyagnak, építőanyagnak, tartószerkezetnek, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási eszköznek tekinti. Ezeknek az embert direkt módon szolgáló funkcióknak bizonyos védelmet biztosít, a többi ma még nem védendő érték. Az emberiségnek meg kéne értenie, és aszerint kéne működnie, hogy a földi létet csak egészként szabad értelmezni öko-holisztika, melyben hosszú távon nem formálódhat egyetlen faj, nevezetesen az ember kiszolgálására, mert azzal elveszíti a lényegét. A hagyományos környezet- és természetvédelmet, mely a megtartást, a konzerválást tűzte ki feladatául, fel kell váltani egy olyan dinamikus szemléletnek - a szakirodalomban "mély ökológiának" deep ecology nevezett gondolkodásmódnak -, mely holisztikus szemléletet jelent, mely szerint az ember integráns része a környezetnek, a földi ökoszisztémának. Célja a földi élet teljességének hosszútávú és dinamikus fenntartása, illetve a fenntartáshoz szükséges ökológiai törvények ismerete, és alázatos figyelembe vétele az ember minden tevékenységében. És az ehhez szükséges tudás megszerzése.

        ETPH

        angolul Extractable Total Petroleum Hydrocarbons, magyarul extrahálható összes petróleum (kőolaj-eredetű) szénhidrogén-tartalom pl. talajban. Más néven Extractable Petroleum Hydrocarbons (EPH), magyarul extrahálható petróleum (kőolaj-eredetű) szénhidrogén-tartalom A szennyezett talajokat szerves oldószerrel (pl. hexánnal) extrahálják, majd az extraktum szénhidrogén-tartalmát megfelő tisztítás után gázkromatográfiával mérik.

        EU

        Európai Unió

        EU hulladék irányelv

        ld. 2006/12/EK hulladék irányelv

        EU hulladéklista

        ld. 2000/532/EK bizottsági határozat a hulladéklistáról

        EU irányelv a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére

        ld. 2001/59/EC irányelv a veszélyes anyagok osztályozására, csomag és címkézésére

        EU irányelv az anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére

        ld. 1999/45/EC osztályozás, csomagolás címkézés irányelv

        EU rendelet a hulladékszállításról

        Ld. 1013/2006/EK rendelet a hulladékszállításról

        EU szabályozás 1272/2008

        vegyi anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó európai szabályozás, mely 2008. december 16-án lépett érvénybe.

        http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:353:0001:1355:en:PDF

        EU szabályozás: a természet és a biodiverzitás védelme

        az ökoszisztémákat veszélyezteteő faktorok között előkelő helyen foglal helyet a városiasodás, az emberi infrastruktúrák elterjedése, a természeti erőforrások túlzott használata és a környezetszennyezés. Az exotikus fajok behurcolása és elterjesztése szintén veszélyt jelent az őshonos flóra és fauna fajeloszlására. Mindezek eredményeképpen ma az emlősök 42%-a, a madarak 15%-a, az édesvízi halak 53%-a veszélyeztetett. Mintegy 1000 növényre nehezedik annak kockázata, hogy végleg eltűnnek, kihalnak. Az Európai Únió, a biológiai sokféleség, azaz a biodiverzitás megóvására és az állati és növényi fajok kihalásának meggátlására létrehozta a Natura 2000 hálózatot, mely védett területek közös és egységes menedzsmentjét jelenti annak érdekében, hogy megóvják az ott élő fajokat.

        Az alábbiakban listáztuk azokat az európai jogszabályokat és egyéb jogi dokumentumokat, melyek a természet és a biodiverzitás tárgyköréhez kapcsolódnak. Az egyes csoportokba rendezett jogi dokumentumok linkként működnek.

        Source: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/nature_and_biodiversity/index_en.ht

        EU szabályozás: általános környezetvédelmi jogtár

        a 2002. júliusában elfogadott EU Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Program megadja a politikai prioritásokat 2010-ig. Négy fő területet kiemelten kezel: a klimaváltozást, a természet és biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelmét, a környezet és az emberi egészség védelmét, valamint a természeti erőforrások és a hulladék menedzsmentjét. Kimondja, hogy az EU környezetvédelmi politikáját az elővigyázatosság (megelőzés) és a "szennyező fizet" elv kell vezérelje. A környezetvédelmi politika fontos eleme az érintettek, a közember bevonása.

        Forrás: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/general_provisions/index_en.htm

        EU szabályozás: hulladékmenedzsment

        Az Európában keletkező mintegy 2 milliárd tonna hulladék menedzsmentjét EU irányelvek és rendeletek szabályozzák.
        A különféle jogi dokumentumok listájából aktív linkek vezetnek a magyar nyelvű jogi szövegekhez.

        EU szabályozás: légszennyezettség

        a légszennyezettség csökkentésére számtalan európai rendelet és jogszabály létezik, melyeknek célja a légszennyező források kibocsátásának csökkentése és a levegő minőségének javítása. 2005-ben az Európai Bizottság kidolgozott egy stratégiát a légszennyezettségből adódó halálozás csökkentésére: a 2000-es szint 40%-os csökkenését szeretné elérni 2020-ra.

        Az európai jogi háttéranyagokat láthatjuk összegyűjtve a következő listán, aktív linkekkel. A linkek magyar nyelvű anyagokhoz vezetnek, kivéve, ahol nincs magyar fordítás az EU jogtárban!

      • LEVEGÕMINÕSÉG
      • AZ ATMOSZFÉRA SZENNYEZETTSÉGE
      • SZÁRAZFÖLDI MOTOROS JÁRMÛVEK
      • EGYÉB JÁRMÛVEK
      • IPAR
        • EU szabályozás: talajvédelem

        a talajjal kapcsolatos európai szabályozás aktuális elemeit találjuk a következő listán, aktív linkekkel az EU-Lex portálon elérhető jogszabályok magyar nyelvű változatához:

        EU szabályozás: vegyi anyagok és termékek

        az Európai Unió 1967. óta fejleszti a vegyi anyagok szabályozására vonatkozó rendszerét. Az első irányelv 1967-ben született a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről. A legújabbat, a REACH rendeletet, mely a vegyi anyagok és készítmények regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozza, 2006-ban fogadták el. A REACH nem egy egyszerű irányelv, hanem egységes európai rendelet, mely a vegyi anyagok és termékek szabad piaci áramlása mellett garantálja az ember és a környezet egészségének védelmét.

        A vegyi anyagokra és termékekre vonatkozó EU irányelvek, állásfoglalások és rendeletek összefoglaló listáját és a magyar nyelvű dokumnetumokhoz vezető linkeket az alábbiakban találja meg, célszerűen csoportosítva!

        Forrás: http://europa.eu/legislation_summaries/internal_market/single_market_for_goods/chemical_products/index_en.htm

        EU szabályozás: vízvédelem

        A földi vízkészlet mintegy 1%-át tudjuk közvetlenül hasznosítani. A vízszennyezés komoly kockázatot jelent emberre és vízi ökoszisztémára egyaránt. A szennyezettség a vízzel könnyen terjed, egyik helyről a másikra, elszennyezve a vízbázisokat és az óceánokat is. A vízre vonatkozó európai jogi hátteret a legfontosabbal, a víz keretirányelvekkel kezdve mutatjuk be. Az egyes rendeletekhez, irányelvekhez tartrozó jogi szövegeket magyar nyelven kaphatjuk meg az élő linkek használatával.

        EU szabályozás: zajszennyezés

        a zaj egy bizonyos határon túl (az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint: 60 Ldn dB felett) károsan befolyásolja nem csak komfortérzetünket, de egészségünket is. Az EU egy sor intézkedést tett és rendeletet hozott a zajszennyezettség csökkentésére, a jogi szabályozás csúcsán a 2002-ben megalkotott és elfogadott irányelv áll, mely megadja az Európai Únió tagsága által követendő szemléletet és gyakorlatot a zaj értékelésével és az emberek védelmével kapcsolatban.

        Forrás: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/noise_pollution/index_en.htm

        EU veszélyes anyag irányelv

        ld. 67/548/EEC veszélyes anyag irányelv

        EU, Európai Unió

        az Európai Unió (EU) 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezetet 1993. november 1-jével hozta létre a Maastrichti szerződést az Európai Gazdasági Közösség alapjain. A csaknem 500 milliós népességű unió a világ nominális GDP-jének mintegy 30%-át állítja elő (2008-ban 18,4 billió dollár értékben).
        Az EU egységes piacot hozott létre biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását. Közös politikát folytat a kereskedelem, mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. Tizenhat tagállamban közös fizetőeszközt is bevezettek, az eurót; ezek az országok alkotják az eurózónát. Nemzetközi szervezetként az unió működésében a nemzetekfölöttiség és a kormányköziség jegyei keverednek. A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése. AZ EU fontos intézményei és szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Bíróság és az Európai Központi Bank. Az Európai Parlament tagjait öt évre választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós állampolgárok is.
        Az Európai Unió gyökerei a hat állam által 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösségig, illetve az 1957-es Római szerződésig nyúlnak vissza. Azóta területileg jelentősen kibővült, és intézményeinek hatáskörét is fokozatosan kiterjesztették. Magyarország 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává.

        EU-OSHA

        az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (European Agency for Safety and Health at Work = EU-OSHA).

        Lásd még: http://osha.europa.eu/hu/front-page/view

        EU-projektek a modern kockázatmendzsment szolgálatában

        Forrás: Yvonne Spira, EURODEMO

        EU-TGD, útmutató a 93/67/EK irányelvhez

        a vegyi anyagok környezeti kockázatának felméréséhez egységes európai metodika létezik, ezt az EU-TGD néven emlegetett útmutató tartalmazza. Az útmutató pontos címe: Technikai útmutató az EU 93/67/EK irányelvhez, a létező és új vegyi anyagok kockázatfelméréséhez.

        A technikai útmutató 4 részben érhető el az alábbi linkeken, PDF és zip fájlok formájában. Egy-egy rész több fejezetet is tartalmaz az alábbiak szerint:

        I. rész: PDF ZIP
        - 1. fejezet: Általános bevezető
        - 2. fejezet: Humán egészségkockázat felmérés

        II. rész: PDF ZIP
        - 3. fejezet: Környezeti kockázatfelmérés

        III. rész: PDF ZIP
        - 4. fejezet: Szerkezet és aktivitás közötti (kvantitatív) összefüggés, rövidítve (Q)SARs = (Quantitative) Structure Activity Relationships.
        - 5. fejezet: A vegyi anyag használatának kategóriái
        - 6. fejezet: Kockázatfelmérési jelentés formátuma

        IV. rész: PDF ZIP
        - 7. fejezet: Kibocsátási forgatókönyv.

        Szóróanyag: PDF

        EUGRIS

        European Groundwater and Contaminated Land Information System = felszín alatti vízek és szennyezett területek európai információs rendszere. WEB-alapú, felhasználóbarát elektronikus platform, melynek létrehozását az EU finanszírozta, fenntartását a jövőben futó EU projektek és a felhasználók oldják meg.
        Az EUGRIS adatbázisba - ma még ingyenes regisztráció után - bárki bevihet információt, mely szennyezett területekkel és felszín alatti vizekkel kapcsolatos és azt saját maga és/vagy mások hasznára közzé akarja tenni. Egyszerű keresőkkel segít az érdeklődőknek, hogy gyorsan megtalálják a számukra fontos információt.

        Az EUGRIS adatbázist elsősorban európai információval töltik meg a regisztrált résztvevők a potenciális felhasználók, mint jogalkotók, politikusok, menedzserek, konzultáns cégek, mérnökök, tudósok és a nagyközönség számára. Az elérhető konkrét információk a következők: 1. tudományos kutatási és fejlesztési projektek, azok eredményei, kiadványai, technológiai újdonságok, esettanulmányok; 2. jogi szabályozás, jogszabályok, rendeletek; 3. nemzeti oldalak, tagországok és EU információk; 4. ki mit csinál, partnerkeresés, szervezetek és szakértők jegyzéke; 5. események, konferenciák, kurzusok, továbbképzések; 6. források és hivatkozások, dokumentumok, WEB-oldalak, szoftverek, hardverek; 8. hírek.
        Szorosan együttműködik egy sor európai projkettel, az adatbázis moduláris felépítése könnyen lehetővé teszi új tartalmak és új ország-oldalak létrehozását, beiktatását. Az EURODEMO és a MOKKA Projektek adatbázisai is az EUGRIS részét képezik. http://www.EUGRIS.info

        eukarióta

        az eukarióták olyan élőlények, amelyek valódi sejtmaggal és sejtszervecskékkel rendelkező sejtekből állnak. lehetnek egysejtűek vagy többsejtűek, gombák, növányek vagy állatok.

        A valódi sejtmag azt jelenti, hogy a mag anyagát a citoplazmától maghártya választja el. Genetikai anyagának többsége ebben a sejtmagban, kromoszómák formájában található meg. Osztódáskor a kromoszómák megkettőződnek és mikrotubulusok (cső és húzófonál-rendszer) segítségével a két utódsejtbe vándorolnak.

        Az eukariótáknak általában több kromoszómájuk van, sejtjeik differenciáltabbak, mint az egyetlen kromoszómát tartalmazó prokariótáké (ilyenek a baktériumok).

        EURODEMO

        EU által finanszírozott kutatás-fejlesztési projekt 2004-2007 között. Célja egy központi európai platform létrehozása, amely a demonstráción túljutott innovatív talajremediációs technológiákat mutatja be, gyűjti adatbázisba és igyekszik elősegíteni piacra kerülésüket. További célja, hogy koordinálja az európai remediációs technológiademonstrációt, az együttműködéseket az érintett felek között, és hogy kidolgozzon egy egységes demonstrációs és verifikációs protokollt. További feladata az innovatív remediációs technológiák és a technológia-demonstrációt finanszírozó szervezetek és projektek összegyűjtése és adatbázisba rendezése.
        EURODEMO innovatív remediációs technológiáit és a finanszírozókat tartalmazó adatbázis az EUGRIS része. A regisztrált felhasználók on-line tölthetik fel adataikat, eredményeiket www.EURODEMO.info.

        Európai Bizottság, EC

        EC = European Commission, azaz Európai Bizottság, az Európai Unió vezető testülete, mely Európát egyetlen egységként irányítja. Javaslatokat tesz törvények és rendeletek megalkotátára, elfogadja azokat és gondoskodik betartatásukról.

        http://ec.europa.eu/index_en.htm

        Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EFIC)

        az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és -minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

        Ahogy az emberek egyre nagyobb igényt mutatnak a hiteles és tudományon alapuló információk iránt a táplálkozás minőségét, valamint az élelmiszerbiztonságot illetően, az EUFIC küldetése, hogy még inkább érthetővé tegye számukra e témákat, valamint tudatosítsa bennük, hogy aktív szerepet játszanak a biztonságos élelmiszer kezelésében és a kiegyensúlyozott, egészséges étrend megválasztásában.

        Az EUFIC által közzétett információk mindegyike előzetes felülvizsgálaton megy keresztül, melyért a Tudományos Tanácsadó Testület (SAB) tagjai felelősek. A testület tagjai olyan ismert tudósokat jelentenek Európa minden tájáról, akik tanácsot adnak a EUFIC által kiadott információk és kommunikációs programokkal kapcsolatban, hogy minden információ tudományos bizonyítékon alapuló, releváns és ténylegesen korrekt legyen.

        Brüsszeli székhelyével az EUFIC egy európai hálózatban gondolkodik, hogy erősítse kommunikációs eszközeinek és programjainak hatásosságát és eredményességét más országokban is.

        Az EUFIC aktív résztvevője európai kezdeményezéseknek az Európa Bizottság Kutatási- valamint Egészség- és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságával, ezzel számos partnerhez jutva.

        Az EUFIC az Európa Bizottság és az Európai élelmiszer- és italipar által finanszírozott. Kormányzását egy Igazgatói Testület végzi, melynek tagjai a csatlakozott vállalatokból kerülnek kiválasztásra. A jelenlegi EUFIC tagok a következők: Barilla, Cargill, Cereal Partners, Coca-Cola HBC, Coca-Cola, Danone, DSM Nutritional Products Europe Ltd., Ferrero, Kraft Foods, Louis Bonduelle Foundation, McCormick Foods, Mars, McDonald's, Nestlé, Novozymes, PepsiCo, Pfizer Animal Health, Südzucker, Unilever.

         

        Európai Gyógyszer Ügynökség (EMA)

        az EMA célja és feladata Európában azoknak au új tudományos ismereteknek az ellenőrzése, értékelése és terjesztése a tagállamok között, melyek segítségével a emberi és állatgyógyászati szerek minősége, biztonsága, hatékonysága a lehető legmagasabb színvonalat képes elérni.

        Forrás: http://www.ema.europa.eu

        Európai Hulladék Katalógus, EWC

        EWC, angol rövidítése az European Waste Catalogue = Európai Hulladék Katalógus fogalomnak.

        A hulladékkatalógusnk nevezett jegyzékben szereplő különböző típusú hulladékokat teljes mértékben meghatározza a hulladék hat számjegyű kódja, és a vonatkozó két számjegyű és négy számjegyű fejezetcímek.

        A kétszámjegyű főcsoportok az alábbiak:

        01 Feltárásból, bányászatból, dúsításból, valamint ásványi anyagok és meddő további feldolgozásából származó hulladékok
        02 Mezőgazdaságból, kertészetből, vadászatból, halászatból, valamint elsődleges vízgazdálkodási termelésből, élelmiszer
        előállításból és feldolgozásból származó hulladékok
        03 Fafeldolgozásból, valamint papír, kartonpapír, cellulózrost-szuszpenzió, lap és bútor előállításból származó hulladékok
        04 Bőr-, szőrme- és textiliparból származó hulladékok
        05 Kőolaj-finomításból, földgáz-tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok
        06 Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok
        07 Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok
        08 Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), tömítőanyagok és nyomdafestékek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
        09 Fényképészeti iparból származó szervetlen hulladékok
        10 Termikus folyamatokból származó szervetlen hulladékok
        11 Fémkezelésből és fémek bevonatainak készítéséből, valamint nemvasfém hidrometallurgiából származó szervetlen, fémtartalmú hulladékok
        12 Fémek és műanyagok alakításából valamint mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok
        13 Olajhulladékok (az étkezési olajok kivételével, 05 és 12)
        14 Oldószerként használt szerves anyagokból származó hulladékok (07 és 08 kivételével)
        15 Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat
        16 A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok
        17 Építkezésből és bontásból származó hulladékok (beleértve az útépítést is)
        18 Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve
        azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak)
        19 Hulladékkezelő létesítményekből, nem a helyszínen üzemelő szennyvíztisztító üzemekből, valamint a vízkezelő iparból
        származó hulladékok
        20 Kommunális, illetve hasonló kereskedelmi, ipari és létesítményi hulladékok, beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is.

        Ezeken a főcsoportokon belül további csoportok és azon belül konkrét hulladékfajták szerepelnek.

        Lásd még 2000/532/EK bizottsági határozat a hulladéklistáról

        Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

        a Bilbao-ban (Spanyolország) 1994-ben megalakult Európai Munnkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség fő feladata az Európai Bizottság és a tagállamok támogatása a munkavédelemmel összefüggő kérdésekben, elsősorban megfelelő tájékoztatással.

        A csatlakozás után Magyarország is teljes jogú tagként vesz részt a szervezet munkájában, teljes mértékben részesül a szolgáltatásaiból és egyben adatokat szolgáltat az ügynökség adatbankjának. Az ügynökség minden tagállamban – és újabban minden jelölt országban – úgynevezett Fókusz Pontot hozott létre a kapcsolattartás céljából. Magyarországon kormányzati döntés alapján az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) látja el ezt a szerepet.

        A OSHA fő feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon a munkakörülmények javításához az Európai Unóban.

        • Kormányokkal, munkavállalókkal és munkaadókkal dolgozik együtt, hogy elősegítse egy kockázatcsökkentő szemléletet
        • Elemzi a munkahelyi kockázatokkal kapcsolatos új tudományos kutatási eredményeket és statisztikákat.
        • Újonnan felmerülő kockázatokat azonosít Európai Kockázatkutató Központjában.
        • Információt, helyes gyakorlatot és tanácsot ad széles körben, így szociális partnerekkel, a munkaadók egyesületeivel és szakszervezetekkel.

        Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA)

        &search

        rövid néven ECHA, a REACH törvény végrehajtására létrehozott európai ügynökség. A REACH rendelet végrehajtója, Helsinkiben működő hatóság. Az ECHA egy sor szolgáltatással segíti a vegyi anyagok regisztrációját, ezek a következők:
        - Technikai Útmutató http://www.okbi.hu/REACH/index.html
        - segítség vegyi anyagok regisztrálóinak: IT eszköz, útmutató és segédlet a webes eszközök használatához, Helpdesk: http://www.okbi.hu/REACH/index.html
        - a vegyi anyagok adatainak adatbázisba gyűjtése és nyilvánossá tétele az ügynökség WEB-lapján
        - vegyi anyagok előzetes regisztrálása
        - vegyi anyagokra vonatkozó információk megosztása
        - vegyi anyagok regisztrációja
        - vegyi anyagról beküldött dosszié értékelése
        - vegyi anyag értékelése
        - vegyi anyag engedélyezése és korlátozása
        - osztályozás és címkézés
        - folyamat- és termékorientált kutatás és fejlesztés (PPORD = Process and Product Oriented Research and Development).
        ECHA az alábbi döntéseket hozhatja:
        - REACH hatálya vagyis a regisztrációs kötelezettség alóli felmentési kérelem elfogadása, visszautasítása vagy kiegészítés kérése
        - A regisztráció visszautasítása
        - Kiegészítő információ kérése
        - Adatok megosztásáról való döntés (ez azt jelenti, hogy egyes anyagokat többen is bejelentenek, tehát az adatok már elérhetőek ECHA-nál)
        - Döntés a vegyi anyag teszteléséről
        - A javasolt tesztelés elfogadása, visszautasítása vagy megváltoztatása
        - Döntés dokumentumokhoz való hozzáférésről.
        Az ECHA döntése ellen fellebbezést lehet benyújtani, ezeket a beadványokat a Fellebbezési Tanács (= Board of Appeal) bírálja el.
        http://echa.europa.eu/

        EUROTOX

        Federation of European Toxicologists & European Societies of Toxicology, az Európai toxikológusok és Toxikológiai Egyesületek Szövetsége.

        1989-ben szerveződött ezen a néven és ebben a formában. Közvetlen elődjének tekinthető EST (European Society of Toxicology) és FEST (Federation of European Societies of Toxicology), mely szervezetek tagjai − Finnország, Franciaország, akkor még két Németország, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság − 1989-ben integrálódtak EUROTOX néven.

        Tagsága ma 31 európai országból kerül ki a fentikehez képest tagságot nyert: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Görögország, Litvánia, Macedónia, Portugália, Románia, Oroszország, Szlovákia, Slovénia, Törökország, Ukrajna és Szerbia.

        Lésd még: http://www.eurotox.com/index.asp

        EUSES

        az EUSES egy szoftver, mely a TGD (Technical Guidance Document = útmutató a vegyi anyagok kockázatának felméréséhez) alapján készült és vegyi anyagok környezeti kockázatának kvantitatív kiszámítására alkalmas.

        A szoftvert ismertető dokumentációt itt lehet elérni: EUSES 2.1 Documentation

        A program ingyen letüölthető: EUSES 2.1 Installation

        Az EUSES oktataóanyagát itt lehget elérni: tanfolyam.

        eutrofizáció

        természetes vizek tápanyagokkal való szennyezettsége, főként a nitrogén- és foszfortartalmú vegyületek antropogén feldúsulása. Az eutrofizáció eredményeképpen a tápanyagokban abnormálisan gazdag felszíni vizek ökológiai egyensúlya felborul, feldúsulnak az algák és a cianobaktériumok. Pusztulásukat követő biológiai bontásuk nagy levegőigénye miatt a felszíni vízben anaerob viszonyok alakulnak ki, melyek a vízi ökoszisztéma károsodásához, pusztulásához vezetnek.

        EWC kódok, hulladéké

        EWC, az European Waste Catalogue = Európai Hulladék Katalógus fogalom angol rövidítése.

        Lásd Európai Hulladék Katalógus, EWC és 2000/532/EK bizottsági határozat a hulladéklistáról

        EWL

        a hulladékok európai listája. Az EU 200/532/EC döntése a hulladékokat 20 főcsoportba sorolva adja meg a hulladékok listáját. A főcsoportok kétjegyű számjelet kaptak, ehhez további 4 számjegy kerül az egyes hulladékok azonosításának céljából.
        A veszélyes hulladékokat definiálja és a listán csillaggal jelöli. Veszélyesek az alábbi hulladékok:
        — lobbanáspontt ≤ 55 °C,
        — egy vagy több "nagyon toxikus" kategóriába tartozó vegyi anyagot tartalmaz, melyek koncentrációja ≥ 0,1 %,
        — egy vagy több " toxikus" kategóriába tartozó vegyi anyagot tartalmaz, melyek koncentrációja ≥ 3 %,
        — egy vagy több " káros" kategóriába tartozó vegyi anyagot tartalmaz, melyek koncentrációja ≥ 25 %,
        — egy vagy több " korrozív" kategóriába tartozó (R35) vegyi anyagot tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 1 %,
        — egy vagy több " korrozív" kategóriába tartozó (R34) vegyi anyagot tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 5 %,
        — egy vagy több " irritatív" kategóriába tartozó (R41) vegyi anyagot tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 10 %,
        — egy vagy több " irritatív" kategóriába tartozó (R36, R37, R38) vegyi anyagot tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 20 %,
        — egy vagy több 1. és 2. kategóriájú " rákkeltő" anyagot tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 0,1 %,
        — egy vagy több 1. és 2. kategóriájú "reprotoxikus" anyagot (R60, R61) tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 0,5 %,
        — egy vagy több 3. kategóriájú "reprotoxikus" anyagot (R62, R63) tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 5 %,
        — egy vagy több 1. és 2. kategóriájú "mutagén" anyagot (R46) tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 0,1 %,
        — egy vagy több 3. kategóriájú "mutagén" anyagot (R40) tartalmaz, melyek konventrációj ≥ 1 %.

        ex situ

        szennyezett környezeti elemek és fázisok kezelésének az a módszere, amellyel a talajvizet, talajt, felszíni vizet vagy üledéket kitermelés után, eredeti helyéről elmozdítva, az eredeti helyéhez közel on site vagy elszállítva, attól távolabb off site, pl. kezelő telepen kezeljük. Az in situ talajkezeléstől való megkülönböztetésre alkotott, formailag ahhoz hasonló kifejezés. Az ex situ remediációs technológiát szennyezett talaj esetében bioágyakban, prizmákban, ill. reaktorokban töltött oszlop, tárcsás-, forgódobos- vagy iszapreaktor lehet kivitelezni, szennyezett talajvízre sztrippelőoszlopok, fázisszétválasztók, levegőztetőmedencék, nyitott ülepítők, extraktorok, stb. alkalmazhatóak.

        ex situ remediáció

        szennyezett környezeti elemek és/vagy fázisok remediációjának az a módja, amely a szennyezett talaj, felszín alatti víz, talajgáz, felszíni víz és üledék kezelését eredeti helyéről elmozdítva, kitermelése után oldja meg a halmazállapottól függően bioágyakban, prizmákban, tartályokban vagy reaktorokban. Az ex situ remediáció alkalmazhat fizikai, kémiai, biológiai vagy ökológiai technológiákat. A ex situ remediáció alapulhat a szennyezőanyag mobilizációján, vagy immobilizációján. on site remediációt, vagyis az eredeti helyszínhez közeli kezelést alkalmazunk, ha célunk a kezelt talaj, üledék, felszíni vagy felszín alatti víz eredeti helyére visszajuttatása. Off site remediáció szennyezőanyagokra szakosodott kezelőtelepeken lehet végezni, ilyenkor a kezelt talaj, üledék vagy víz újrahasznosításáról vagy végleges elhelyezéséről a kezelés utáni minőség függvényében, a kezelőtelep gondoskodik. Gyakori ex situ remediáció technológiák:
        1. Szennyezett talajgáz/gőz kezelése a felszínre szivattyúzás után fázisszétválasztással, vízben elnyeletéssel, adszorpcióval pl. aktív szénen, égetéssel magas hőmérsékleten, vagy katalitikusan vagy bioszűrőkön folyó biodegradációval történhet.
        2. felszín alatti víz kezelésére fázisszétválasztást, sztrippelést, kicsapást, adszorpciót, hőkezelést, UV kezelést, kémiai reakciókon alapuló kezelést, bidegradáción alapuló biotechnológiákat vagy ökotechnológiákat élőgép alkalmazhatunk.
        3. talajt biológiai kezelése szilárd fázisban bioágyakban vagy prizmákban folyhat agrotechnikai eszközök vagy föld-munkagépek alkalmazásával.
        4. talaj fizikai-kémiai kezelése szilárd fázisú reaktorokban történhet: töltött oszlopban és forgódobos vagy tárcsás reaktorokban.
        5. Vizes kezelésen átesett vagy vízben szuszpendált talajt és vizes üledékeket iszapfázisban is kezelhetjük, ld. talajremediáció iszapfázisban. A szennyezőanyag összetételétől és a szennyezett fázisoktól függően több ex situ remediációs technológia vagy ex situ remediáció és in situ remediáció kombinációját és célszerűen megválasztott előkezelést is gyakran alkalmaznak szennyezett területek remediációja során. Az ex situ remediáció előnyei: a szennyezett környezeti elem azonnali eltávolításával pillanatszerűen csökkenthető a környezeti kockázat a szennyezés helyszínén. Hátrányai: a környezeti kockázat máshol jelenik meg on site, a kezelőtelepen vagy a lerakótelepen, a kitermelés és szállítás költsége gazdasági teher, a kezelt anyag végleges használata vagy elhelyezése többletmunkát és gyakran többletköltséget jelent. még remediáció, remediációs technológiák, talajkezelés, talaj remediáció, talajkezelés iszapfázisban.

        ex situ talajkezelés

        ld. ex situ remediáció

        ex situ talajkezelés agrotechnikai módszerekkel

        szerves szennyezőanyagokkal szennyezett háromfázisú talaj mikrobiológiai degradáción alapuló remediációjának egyik technológiai megoldása.
        A szennyezett talajt 0,5-0,8 m rétegvastagságban vízzáró agyag, beton, geofólia rétegre hordják, majd mezőgazdasági gépekkel, markolókkal, lapátos rakodókkal forgatják vagy szántják, hogy levegőzzön.
        A szerves szennyezőanyagok eltávolítása a talajból mikrobiológiai bontással valósul meg. A degradáció sebességét döntően a talaj szennyezőanyag-bontó aktivitása szabja meg. Ez a jelenlévő mikroorganizmusok számától, a tápanyag- és levegőellátottságtól, a talaj emulgeáló képességétől és a szennyezőanyag fázisok közötti megoszlásától függ. Optimális körülmények biztosítását mezőgazdasági gépekkel oldják meg, a talajt lazítják, felületét boronálják, nedvesítik, adalékanyagokkal látják el.
        A kezelőterületet a megfelelő vízzárást biztosító izoláción kívül drénrendszerrel és csurgalékvíz elvezető rendszerrel kell felszerelni. Ez lehet egy egyszerű övárok, vagy szivárogtató gyűjtőrendszer. A kezelt talaj sátorral történő lefedése is jó megoldás lehet illékony szennyezőanyagok levegőbe jutásának és a kontrollálatlan csapadék kilúgzó hatásának megakadályozására.